55 évvel ezelőtt az 1000 MB fordulópontot jelentett a cseh autógyártó történetében. A kompakt gépjármű önhordó karosszériát és hátulra integrált 1000 cm3 motort kapott. A fejlett technológiával, kényelemmel és dizájnnal az 1000 MB új mértékegységet állított fel a 60-as évek centrumában.
A Škoda 1000 MB az egyik legjelentősebb modell a Mladá Boleslav-i autógyár 124 éves történetében. 1964 tavaszán váltotta fel a híres Škoda OCTAVIA-t ami a hagyományos hajtáslánccal – orr-motor és hátsó kerékhajtás – rendelkezett. Az 1000 MB egy igencsak korszerű, 1,0 literes négyhengeres motor kapott a különösen könnyed, önhordó karosszéria hátuljába. Azonfelül a legkorszerűbb modellt a Škoda Mladá Boleslav üzemének új részében állították elő, amely élvonalbeli technológiákat használt, akárcsak egy specifikus öntési folyamat.
A Mladá Boleslav-i üzem átfogó bővítése
Több mint 300 cég, köztük 134 határon túli volt ott a több mint 40 csarnok és másfajta objektum építésében és felszerelésében. Az üzem akkor a legkorszerűbb autógyárak közé kötődött, és a kommunista országok határain túl is szabványokat állított fel. A 80 hektáros szféraban 13 kilométeres úthálózat, egy direktor udvarhoz vezető tíz kilométernyi vasúti pálya, és tizenegy kilométeres futószalag volt megtalálható. Az 1000 MB négyajtós karosszériája 665 préselt részből állt, és 6900 hegesztési ponttal épült.
A Škoda alumíniumötvözetet, ugyanakkor specifikus öntési eljárást használt a motor forgattyúsházához, és négyfokozatú kézi sebességváltót, ami Európában elsőrangú volt. Ez Josef Polák cseh mérnök által 1922-ben bejegyeztetett szabadalomra támaszkodott. Ugyanakkor az intelligensen tervezett, mindössze 105 kg súlyú forgattyúházba nem kellett lyukakat fúrni – az öntvények meneteit szolidan meg kellett vágni. Ez hozzájárult a rövidebb termelési időkhöz és az alacsonyabb energiafogyasztáshoz.
Tesztek szélsőséges állapotok közt a Szovjetunióban
A járművek új generációja a NOV (Nový Osobní Vůz, „új személygépkocsi”) megjelölést kapták a fejlesztési szakaszban. A sorozatgyártás megkezdése előtt alapos tesztnek vetették alá. 1962 májusáig 50 prototípus összesen 1,598,840 kilométert tett meg, többek közt a volt Szovjetunió szélsőséges hidegében is. A fék-, üzemanyag- és hűtőrendszerek tesztjeit a Kaukázusban végezték, ahol három járműnek szélsőséges 45 Celsius fokos hőmérsékleten kellett teljesítenie. A négyajtós modell 1000 MB végső típusmegjelölése 1000 cm3-re kerekített hengerűrtartalomra utal, az „MB” ugyanakkor a Škoda Mladá Boleslav-i centrumában való gyártást jelenti.
Kompakt gépkocsi önhordó karosszériával
Sikeres elődje, az első motorral és a hátsó kerék meghajtással ellátott OCTAVIA után a Škoda 1000 MB teljesen új koncepcióval lépett fel: önhordó karosszériája volt, minden keréknél független felfüggesztéssel. A haladó szellemű kialakításnak és az alumíniumötvözetek következetes használatának hála a családi gépkocsi mindössze 755 kg volt.
A négyhengeres vízhűtéses OHV motort hátra helyezték el, és a hátsó tengelyt hajtotta. A könnyed motor teljesítménye 27 kW (37 LE) volt az első fázisban a 988 cm3-es hengerűrtartalommal. A korszerű jármű végsebessége elérte a 120 km/h-t, és ezzel egyszerre átlagosan 7-8 liter benzint fogyasztott 100 kilométerenként. 1966-ban a teljesítmény 32 kW-ra (43 LE) növekedett, a Škoda 1100 MB-vel ugyanakkor egy második motorváltozat is megjelent, amely 1,1 literes hengerűrtartalommal 38 kW (52 LE) teljesítményt biztosított. A ritka kétajtós MBX változat napjainkban különösen a tradicionális gépkocsik gyűjtői közt keresett modell.
„Simply Clever” – kihangsúlyozott figyelem a részletekre
A Škoda megjelenés előrelépését jelentette az 1000 MB, az 1960-as évek hagyományos, háromrészes karosszériájára építve, időtlen eleganciával. A nagy panorámás hátsó ablak segítette a hátsó kilátást. Az üzemanyagtöltő kialakítása is a részletekre való odafigyelést mutatja: a jobb oldali sárvédőben rejtették el egy elfordítható Škoda embléma alatt.
Kompakt méretei ellenére (hosszúsága 4,17 m, szélessége 1,62 m, magassága 1,39 m) a Škoda 1000 MB igencsak tágas és funkcionális belsővel büszkélkedhet. Erre példa, hogy a sorozat ülések fekvőhellyé formálhatók keresztül. A gépkocsi két csomagtérrel volt ellátva: a hátsó ülések mögötti akár menetközben szintén rendelkezésre áll volt; a gépjármű elülső részében található ugyanakkor 220 liter térfogattal rendelkezett, ami a pótkerék felett helyezkedett el. Ennek eléréséhez csak a homloklemezt kellett előre billenteni – a poggyászok kipakolása nélkül.
Internacionális szenzáció: premierek Brnóban, Párizsban és Londonban
Az OCTAVIA gyártásának befejezése egyben a Škoda 1000 MB gyártásának kezdetét is jelentette 1964. április 11-én Mladá Boleslavban. Ugyanezen év szeptemberében a modern modellt bemutatták a nagyközönség részére a szokásoknak megfelelő mérnöki bemutatón Brnoban, és októberben a párizsi és londoni autókiállításokon is kiállították. 1965 májusáig havonta csaknem 1000 jármű gördült le az összeszerelő vonalról. Az év végéig a cég 150 egységre tudta növelni napi termelését, mindent összevetve az 1000 MB az első cseh jármű, amely tényleg tömegtermelésre került. Az 1964 és 1969 közt konstruált 443 000 Škoda modell több mint felét több tucat országba exportálták az egész világon. 1965-ben példaként az export aránya elérte a 70 százalékot. Az 1000 MB nagy hírű ralikon elért sikerei is növelték a határon túli keresletet.