Nem számít számottevő változásra 2019-hez képest a gépkocsik és kishaszongépjárművek piacán a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE), pedig a tisztán elektromos hajtású gépjárműk eladása alacsony darabszám mellett 40 százalékkal bővülhet idén – mondta a szervezet ügyvezető elnöke Budapesten.
Erdélyi Péter az MGE sajtórendezvényén 155 ezerre becsülte az idén forgalomba álló új gépjárműk számát. A tisztán elektromos autók értékesítése ezen belül elérheti a 2500-at – tette hozzá. Várakozása alapján a tavalyival csaknem azonos, 26 ezer körüli új kishaszongépjárművet adhatnak el az idén. A Datahouse múlt héten közölt információi alapján Magyarországon előző évben csaknem 158 ezer új gépjárműt és 16 ezernél kicsivel több kishaszongépjárművet regisztráltak. Mindkettő 15-16 százalékos bővülés 2018-hoz képest. A használt autók piacának bővülése ugyanakkor megállt, a nem egészen 156,5 ezres tavalyi darabszám éves összevetésben 2 százalékos visszaesést jelent. Az MGE elnöke üdvözölte, hogy a korszerű gépjárműk piacát élénkíti az elektromos hajtású járművek, és különösen a nagycsaládosok autóvásárlását segítő állami finanszírozás. A vásárlók közt a magasabb jövedelmeknek és a biztos munkahelyeknek betudhatóan bővül a magánszemélyek aránya, és fejlődnek az autózáshoz kapcsolódó szolgáltatások, utóbbiak hiányosságait ellenben még állandóan a feketepiac tölti be – tette hozzá.
A használt gépjárműk belföldi piacán még mindig nagyfokú gondnak nevezte, hogy az országba érkező autók átlagéletkora meghaladja a 12 évet, eredetük ugyanakkor sokszor bizonytalan, történetük nem ellenőrizhető. Új gépkocsit sokan nem engedhetnek meg maguknak, a használt gépjárműk kereskedelmében ugyanakkor a szociális szempontok mellett a környezetvédelmet is figyelembe kell venni – nyomatékosította Erdélyi Péter. Hangoztatta még egyúttal, hogy a szigorúbb állami szabályozással a jogkövető vállalkozások versenyhátránya is mérsékelődhetne. Az egyesület vezetője kiemelte, hogy a fenntarthatósághoz az autógyártók tekintélyes fejlesztésekkel járultak hozzá, és úgy vélte, a környezeti kilátások sokkal kedvezőbbek lehetnének, ha más iparágak is ugyanennyit tettek volna. A klímaváltozásért azért sem lehet elsődlegesen a gépkocsikat hibáztatni, mert a káros anyagok kibocsátásából a gépkocsik és a kishaszongépjárművek világszinten mindössze 6 százalékkal részesednek, az autógyárak mindemellett 14 millió embernek adnak munkát az EU-ban – mondta.
Hangoztatta még, hogy bár sokan nem tudják, de a légi forgalom és a tengeri hajózás mind gyakrabban, az autózásnál nagyobb mértékben károsítja a környezetet, emelllett a szilveszteri tűzijátékok és petárdák is sok ezer tonna szennyező anyagot juttatnak a levegőbe. Állásfoglalása alapján így is értelmetlen azt követelni, hogy mindenki hagyjon föl az autózással, környezetvédelmi “divatprojektek” helyett inkább az eddigieknél jobban kellene kihasználni az eltérő közlekedési megoldásokat. Erdélyi Péter azt ajánlta, hogy a pazarlás mérséklése ne csak az autózásra, hanem a fogyasztás minden területére terjedjen ki, és ki-ki egyénileg, a saját környezetében találja meg erre a legjobb megoldásokat. A találkozón Dér Péter, az MGE elnökségi tagja ismertette a nagyhaszongépjárművek értékesítési kilátásait. Állásfoglalása alapján a belföldi piac csekély mértékben ugyan, de visszaeshet idén. Múlt évben a 3,5 tonnánál nehezebb járművekből több mint 5200-at regisztráltak, ami 2018-hoz képest 15,5 százalékos, de 2017-hez képest is majdnem 10 százalékos visszaesés. Dér Péter úgy látja, hogy enyhülhet a fuvarozással munkálkodó vállalkozók egyik óriási gondját jelentő munkaerőhiány, mivel egyre nagyobb arányban térnek haza a külföldön dolgozó magyar sofőrök. Somogyi Gábor elnökségi tag úgy látja, hogy a kontinens más államaiban is kevés a sofőr, Németországban ezenkívül több százezren mennek nyugdíjba a következő években. A munkaerőhiányt enyhítheti, hogy az autóipar lassulásával a fuvarozói megrendelések is visszaesnek, Magyarországon ugyanakkor 2020-ban is szinten tartják a piacot a nagyberuházások – tette hozzá.
MTI